Mint minden rendszernek, a családnak is megvannak a saját működési szabályai, amelyek az állandóságra törekszenek. A jó működés érdekében teljességre van szüksége, ami biztosítja az egyensúlyt. Minden családtagnak helye van, aki a családhoz tartozik. Az odatartozás érzése alkotja a családállítás alapját. Ha valaki valamilyen okból kifolyólag kirekesztésre kerül, az rendszerünk egyensúlyát zavarhatja meg.
A család alapjait a szülők alkotják, ők a megalapítók és a pillérek. Bert Hellinger egy megrázó felismerése így szól: „Egy gyermek maga a szülei.” Ebben az értelemben a saját szüleink vagyunk. Hogyan is értelmezhető ez? Nem csak testi örökséget hozunk, hanem történeti örökséget is – ez a hellingeri családállítás egyik alapvető gondolata. Mindaz, amit szüleink átéltek és tapasztaltak, megtalálható bennünk, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. Nekik köszönhetjük az élet legnagyobb ajándékát. Testi, lelki és szellemi tulajdonságainkat is tőlük örököljük. Bármilyenek legyenek is, akármi is volt a kapcsolatuk velünk, akármit is tettek vagy nem tettek, ők a szülőink, akik az életet adták nekünk. Ezt az alapelvet fontos szem előtt tartani a családállítás során. Azok, akik nem képesek elfogadni szüleiket, általában magukkal sem vannak összhangban, lelkileg nincsenek egyensúlyban. Ezzel elutasítják azt, amiből származnak, aminek köszönhetik létezésüket.
A hellingeri családállítás alapjai alapján ez a megtagadás kirekesztő magatartást jelent. Ez gyakran sok lelki probléma gyökere. Például, ha egy nő az anyját utasítja el, ezzel saját női részét is elutasítja. Ha az apa elutasításra kerül, az azt jelentheti, hogy a férfiakra is nemet mond, hiszen az apa az első férfi képviselő a életünkben, a férfi mintája. Ha egy férfi az apját utasítja el, az azt jelenti, hogy elutasítja a férfienergiát, míg az anyától való elutasítás problémákat okoz a női nem képviselőivel. Mindkét eset párkapcsolati nehézségekhez vezethet, de komolyabb következményekkel is járhat, például depresszió vagy öngyilkos hajlam formájában.
A hellingeri családállítás törvényei szerint a családhoz tartoznak a szülők, az ő szüleik és így tovább. Ha valaki az apja és az anyja, akkor az apjának és anyjának is voltak szülei, és így tovább. Ez azt jelenti, hogy a múlt generációinak tulajdonságai jelen vannak bennünk, legyünk tudatában ennek vagy sem. Ha csak az előző négy generációt számoljuk, akkor bennünk összegződik 30 ősünk élettörténete és tapasztalata. A család lelke gyakran több generációra visszanyúlik, főleg akkor, ha a családban nehéz sorsok voltak. A testvérek, féltestvérek is a családhoz tartoznak, akár élnek vagy nem. A hellingeri családállítás alapelvei alapján még azok a testvérek is hozzánk tartoznak, akik magzatként elhunytak. Szüleink testvérei, azaz a nagybácsik és nagynénik is részei a családrendszernek.
Azok, akik fontos szerepet játszottak az ő életükben, és akiknek szerepe van a családállítás folyamatában, mind a családhoz tartoznak. Lehet, hogy a nagymamának volt egy szerelme a nagyapja előtt, akiről a család lemondott. Gyakran ő is bekerül a rendszerbe. Lehet, hogy egyik nagyszülőnek volt egy testvére, aki bűncselekmény miatt börtönbe került. Ebben az esetben az áldozata is hozzánk kötődik. Ha fordított a helyzet, azaz valaki az áldozat, akkor a tettes kerül a családrendszerbe. Ez az összekapcsolódás érvényes az akaratlan tettekre (például baleset), a szándékos tettekre (például erőszak) és az elmulasztottakra (például valaki meghal, mert nem léptem közbe).
Csalaádállításra jelentkezel? Tel: 06-20-939-7589 Hetes Andrea
Kövess a Facebook oldalamon
https://www.facebook.com/groups/371506803512042/?ref=share_group_link
hogy értesülj a legfrissebb eseményekről
Sok szerencsét a felfedező úton!
Hetes Andrea
